Sziasztok!!!

Itt is van az interjú, ami az előző fotósorozathoz készült, nem volt egyszerű lefordítani, de mindegy.
A lényeg, hogy itt van, végig csak Tom beszél, egyedül nekem van egy kis narrációm, de csak egyetlen kifejezésnél, hogy jobban értsétek. Remélem, egész érthető lett, és habár van benne már általunk hallott történet, azért remélem tetszeni fog nektek :)

Felton 13 évesen kezdte a karakterét megformálni - már 23, semmiben sem hasonlít Malfoyra. 10 évig egy vékony, halálsápadt fiú volt, a színész ma már kondiba jár, napozgat, és keményen dolgozik új projekteken.

"Sokat lehet mondani a rosszfiú szerepről.
Van valami csábító a sötét oldalban. Az emberek szerint Draco szexibb Harrynél. Harry csak egy aranyos srác, körülvéve sok erős karakterrel, amíg Draco egyedül áll. És van valami abban, ahogy a Malfoyok kinéznek: fehér hajukkal, fekete ruháikkal. Nem aggódnék, ha hátralévő életemben el kéne játszanom a rosszfiút. Ralph Fiennes, Alan Rickman, Jason Isaacs is fantasztikus karriert alakítottak ki. Boldog lennék, ha a nyomukat követhetném.

Draco teljes ellentéte vagyok.
Teljesen ledöbbenek, ha az emberek megkérdezik, hasonlítok-e Malfoyra. J.K. Rowling Dracot egy egy-dimenziós, szájhős, talpnyalónak találta ki, hogy a közönség meggyűlölje a szereplőt. Ott van Ruppert és Ron - látható a hasonlóság. Ott van Emma és Hermione - ugyanez. Még Danielnél és Harrynél is. Én meg határozottan más karakterű vagyok.

Eredetileg Harry Potter szerepére jelentkeztem.
Egy időben azt gondoltam, hogy Daniel kapta a szerepet, amit ÉN akartam - utólagos bölcsességgel mondhatom, örülök, hogy Ő kapta. Én vagyok a legszerencsésebb a csapatból, jó részt kaptam, ami még központosabbá vált később, és mégis egy normális gyerekkorom volt. Állami iskolába jártam, amikor megkaptam Draco szerepét, és sosem hagytam el. Néha kimaradtam egy-két hétre a suliból, de volt, hogy egy hónapra is. 

Volt árnyoldala is, hogy a Harry Potterben szerepelhettem.
Mostmár szabadon beszélhetek róla, de az előző napokban a film szervezői azt mondták: "Fogd be, mondd azt, hogy a barátaid imádják Pottert." De az én iskolámban nem volt nagy esöprő sikere a H.P.-nek, ha az is volt, inkább a könyvek, mint a filmek.

Két évbe telt, mire igazi párbeszédet folytattam Daniellel.
13 voltam, ő 11. Bonyolult volt összehaverkodni a többi szereplővel is, hogy őszinte legyek. Teljesen ismeretlenek voltunk, és csak úgy összeeresztettek minket. Nem olyan valószínű, hogy hirtelen össze tudtok hangolódni és egy nagy boldog családdá válni. Daniel és én szerettük a Simpson családot, de sose ültünk le beszélni róla, mert nem voltunk még egy hullámhosszon.

Draconak igen dögös felesége van az utolsó részben - aki eredetileg Jade, a valóságban a barátnőm. 
5 évvel ezelőtt találkoztunk a forgatáson. Szerelem volt első látásra a roxforti nagyteremben - legalábbis számomra. Jade a nap fénypontja volt. A Mardekárosok asztalánál éppen rosszalkodtunk, jó csajok után nézelődtünk, amikor megakadt rajta a szemem. Elég furcsa, mert ezután vagy két évig nem sokat láttam, nem is beszéltem vele. Aztán egymásba futottunk a forgatáson, és három bögre teával később, már itt is vagyunk. 

Majdnem sírógörcsöt kaptam az uccsó jelenetnél.
A Leavesden Stúdóba vettük fel, ahol a legtöbb időt töltöttük. A végén a rendező látta, hogy alig bírom tovább, és elengedett, így a kocsiba sírtam ki magam hazafele.

Az emberek egy elég masszív tévképzet alatt vannak, hogy pénzügyileg mi történt 10 év alatt.
Nehogy azt gondoljátok, hogy a Warner Bros azt monda, "itt vannak a busás csekkek az összes szereplőnek, élvezzétek!" Ez egy teljesen más történet. Nem akarom sajnáltatni magam, (messze jobb volt a papírmunkáimnál), de az emberek mindig rosszat gondolnak erről.

Van egy különös mániákus ragaszkodásom Helena Bonham Carterhez.
Ez nem a legmegfelelőbb szó, inkább közel állok hozzá. Ő elragadó és hihetetlenül tehetséges. Csendes, szeretni való hölgy, amikor nincs szerepben, de amikor elkezd forogni a kamera, hirtelen egy idulatos, pszichopata boszorkánnyá válik. Még emlékeztetned is kell magadat, hogy maradj szerepben, mert teljesen ledöbbensz, amikor nézed.

Bevallom, hogy megvettem mindent, amit egy 13 éves fiú akarhat.
Mint gyerek, aki hozzászokott a heti 20 fonthoz,  - *piaci árusként (végén van magyarázat) - annak heti 100 font igazi csoda. Vettem egy laptopot, néhány gördeszkát, szép kis hifi berendezést, mondjuk úgy, hogy nagyon szeretem a kütyüket, még iPodot is. A másik részről ott vannak az autók. Szép kis ajándékok: vettem az egyik bátyámnak BMW-t, anyukámnak egy Ford Focust, amit azóta is imád. 

Egy amerikai egyszer megpróbált adoptálni.
Ez egy eléggé zavaró rajongói levél volt, amit valaha kaptam. Mindeközben a férfi végig nagyon komoly volt. De ez nem csak egy levél volt, küldött egy adag hivatalos dokumentumot, amit ő már helyettem is kitöltött, így nekem csak alá kellett volna írni őket, megváltoztatni a nevemet Dracora, elválni a szüleimtől, és elutazni Amerikába, hogy vele éljek.

Furcsa megint a kispadon ülni 10 év után.
Ma sokkal jobban izgulok a meghallgatásokon, mint 11 éves koromban. Nagyon meg kell dolgozni, hogy kapj valami jót. Az első néhány meghallgatás kudarcba fulladt. Azt gondoltam "nem tudom megcsinálni". Amerikában a meghallgatások olyanok, mintha elvágnák a torkodat. Mikor odakerülsz, senki sem figyel rád. Olvasod a szöveget, fizikailag beleéled magad,  csak annyit mondanak: "köszönjük". Ez azt jelenti "esélyed sincs". 19 meghallgatáson vettem részt, mikor a huszadikra megkaptam a szerepet a The Apparitionra (A jelenés).

Legyünk őszinték, nem a színészi képességeink miatt választottam minket a Harry Potterre.
Igazából csak azért lettünk kiválasztottak, mert úgy néztünk ki, mint a karakterek, amiket megírtak. Teljesen amatőrökként kezdtük, és szerencsések lehetünk, hogy tanulhattunk sok mindent az elmúlt 10 év alatt. Márcsak az a kérdés, mihez kezdünk vele, és meddig megyünk innen."

-------------------------------------------------------------------------------
A magyarázat a piaci árus dologhoz:
Az angol szövegben úgy írták: car boot sale. Szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy: csomagtartó árulás. De mivel nem valami értelmes így, egy kis kutató munka után kiderítettem, hogy ezt nem igazán tudjuk lefordítani. A lényege, hogy ez egy olyan piac-fajta, ami Britanniában a legelterjedtebb, és az autók összegyülnek egy helyen és a csomagtartójukból árulják termékeiket. Leginkább háztartási szereket, illetve kerti szereket.

Hát, ennyi. Azért jó volt, nem? ;)
Puszi!! :))