Amikor Tom megkapta az MTV Movie Awards díjátadón a Legjobb negatív szereplőnek járó díjat ezen a nyáron, sok amerikai híresség elé kellett kiállnia teljesen zavartan, hogy megköszönje mindenkinek a díjat, főleg a személynek, aki nagyon sokat tett érte, az anyukájának. Ez a mi Tomunk! :)

Colin: Elég sok ember követi a twittered. Mi úgy tudtuk, hogy a twitter a celebeknek van, hogy azok flörtölhessenek egymással.
Tom: Én ezt nem is hallottam. Az igaz, hogy sok sztár nem maga írja ki a dolgokat, hanem valaki megteszi nekik, akit megbíztak. Én is így kezdtem, de aztán a saját kezembe vettem. Ahogy Tom Fletcher is a McFly-ból, aki biztos saját maga vezeti a "blogját". Ő elég vicces. Igazából a Twitteren keresztül ismertem meg. Még nem találkoztunk, de egészen jó haverok vagyunk twitteren.
Colin: Nemrég volt a McFly a borítónkon.
Tom: Igen, reggel írtam is Tomnak a borítóval kapcsolatban, azt mondtam: "Láttam az Attitude borítóját, és emelem kalapom előtted."
Colin: Amikor téged fotóztunk ehhez a számhoz az év elején, volt egy nagy öszegünk az emberekről, akik e-mailt és leveleket írnak. Biztos sok rajongótól kapsz levelet.
Tom: Azért lenyugodtak a kedélyek az évek során. A japánok szeretnek ajándékokat küldeni a jó szerencse jeléül. Már van például egy gyüjteményem 30 darab ezüst kanálból. Már adoptálásra is kértek. Amerikában egy férfi megváltoztatta legálisan a nevét Lucius Malfoy-ra, megmutatta erről a papírokat, és küldött egy okiratot, miszerint mondjak le a szüleimről, és költözzek hozzá az USA-ba a házába, amit Malfoy kúriának nevezett el. Kedvesen visszautasítottam. Elég ijesztő volt.
Colin:Nehezen viseled a tinik zakalatásait?
Tom: Én nem Rob Pattinson vagyok, haver! Amúgy nem, nem igazán. De van bennem egy kicsi - néhány izgatott, fiatal, amerikai lánynál, de ezt könnyen megoldom.
Colin: Igen, így a Harry Potter filmek óta, elkezdett téged is mindenki nagyon kedvelni.
Tom: Ja! Nem igazán olvasok magamról, így nem igazán tudom, de mostanában vadászik rám néhány "puma" odakint. Áldozat vagyok, de nagyon értékelem ezt. Ez egy ilyen vegyes csapat világszerte - igen fiataltól az idősekig.
Colin: Befejezted az utolsó HP fiom jeleneteit is. Milyen volt az utolsó nap a forgatáson? Biztos nagyon furcsa volt.
Tom: Az utolsó nap csak egy lövés volt nekem és úgy 30-40 szereplőnek, szóval volt egy kör kézfogás a végén, és ennyi. De még mindig van 2 film, amiket forgalmaznunk kell, lesznek a DVD-k, ott van a park is... Tehát lesz egy csomó esélyünk, hogy lássuk még egymást. Ez még nem süllyedt el. Mindenki azt kérdezi, fogom-e hiányolni az egészet, de ez attól függ mit fogok a jövőben csinálni. Ha a papírmunkához térek vissza, akkor nagyon valószínű. Ha filmezek, akkor nem.
Colin: Tehát volt amikor papírmunkát végeztél?
Tom: Igen. Tulajdonképp végrehajtó voltam egy horgászterületen. 18 hónapot töltöttem ott a harmadik és a negyedik film között. A végrehajtó körbemegy és ellenőrzi, hogy mindenkinek van jegye, így az emberek horgászhatnak legálisan a tavon. Az apám kitartóan állította, hogy nem tudom a pénz értékét. Reggel 6-tól este 6-ig dolgoztam.
Colin: Ez volt az apukád módszere, hogy elzakítson egy kicsit a HP világától?
Tom: Igen. Az anyukám elvett egy keveset a pénzből, amit kerestem és befektette nekem, amiért a mai napig hálás vagyok. De tudod vettem gördeszkákat, szép kis zenei felszerelést, egy gitárt, egy BB fegyvert, - a BB fegyver/pisztoly úgymond játékfegyver, amikkel madarakra lehet vadászni - mindent amire egy gyerek vágyik.
Colin: A forgatások alatt jártál suliba is?
Tom: Szerencsés voltam, hogy soha sem kellett elhagynom a sulimat. Ottmaradtam a gimiben, ami egy normális állami iskola volt, ahol találkoztam a barátaimmal, akikkel egyébként a mai napig jóban vagyok. Különtanár is oktatott a forgatásokon, ami nagyon más volt. Ostobán, eldöntöttem, hogy az érettségi után a filmekre koncentrálok pár évig, utána pedig megyek egy egyetemre vagy egy főiskolára. De nyilván több filmet csináltak, mint amire számítottam. Így sosem mentem vissza tanulni, amit bánok és visszamennék egy nap. Egy csomó szimpatkus egyetem van Amerikában, akik ajánlottak nekem tanfolyamokat egy-két évre.
Colin: Van kollégium ami érdekel?
Tom: Nem mondok nevet.
Colin: Látom, a sok fanatikus rajongó megvátloztatott.
Tom: Vicces, hogy ezt mondod, mert mikor fiatalabb voltam egy kollégiumba akartam járni Southamptom-ba. Volt néhány dilis, akik akkor azt mondták, ők is odamennek, ami miatt meggondoltam magam. Ez is ma már egy olyan dolog, amit titokban tartok.
Colin: Mik azok a projektek, amik folyamatban vannak a HP után?
Tom: Itt van a The Apparition (Jelenés), Ashley Greene-vel a Twilightból, ami a következő évben jön ki. Ez eg szuper természetfeletti horror. A zegész négy diák körül történik, akik előidéznek egy jelenést/kísértetet, aki nem olyan barátságos és elkezd súlos testi sérüléseket okozni. Az én karakterem megpróbálja őt elzárni. Én egy Vezető Tudós vagyok benne. És itt van a Majmok bolygója előzetes filmje James Francóval és Frieda Pintoval, aminek csak egy forgatásán voltam eddig.
Colin: Nagyon más, hogy el kell térned a megszokott Brit HP forgatásoktól és sztároktól, és átmenni amerikai formába?
Tom: Igen. A Harry Potteren senki se eregetne füstöt a másik háta mögött, ami nagyszerű és a legtöbben a szereplők közül, ha nem is mindegyik, de mindig is normlisak voltak. Természetesen Daniel Radcliffe-el egyetemben, Rupert Grint és Emma Watson is jó példái a normális viselkedésnek. Míg ezalatt megnézed az Alkonyat társulatát, aminek fantasztikus a sikere, míg ő rájuk teljesen máshogy néznek, míg mi Dannel végigmehetünk a Kings Road-on Chelsea-ben minden felhajtás nékül. Tudom, hogy ez ms Ashley Greene-nek, aki mondta, mikor vele dolgoztam, hogy igazi rémálom volt neki még csak vásárolni is. Van egy más hozzáállás a fiatal színészekhez. De a munka során hallasz amerikai producerekről és hogy milyen kíséreti stlusban kiabálnak 3 telefonon keresztül egy időben, de eddig ők mind kedvesek, izgatottak és bíztatóak voltak. 
Colin: Miért van ez a nagy különbség az Alkonyat és a Harry Potter között?
Tom: Ez furcsa. Azt mondanám, hogy a média az oka, de a Brit bulvárlap média arról híres - ami egyébként az egyik a legrosszab lapok közül világszerte - hogy belemásznak az emberek személyes életébe és a bolhából is elefántot csinálnak. De ez mind hisztéria. Az amerikaiak általában hisztisebbek, izgatottabbak - jó értelemben. Az Alkonyat egy amerikai siker, jobban mint egy Brit, főként ez egy love sztori. A Harry Potter mindig is arra épült, amit gyerek sztorink nevezhetünk, ami épp csak felnőtt. Ezalatt a nő barátaim és a barátnőm is elgyengülnek már csak Edward Cullen nevének említésétől is.
Colin: Megynerted a Legjobb Negatív Szereplő díját az MTV Movie Awardson. Te teljesen, egészen más voltál.
Tom: Nem illettem oda, ugye? Só voltam egy cukorral teli tálban. Szeretnék ott lenni, mint vendég, de felmenni a színpadra és csinálni valamit... Kaptam egy fejbólintást 5 perccel a díj előtt, aztán a kamera már ott is volt előttem.
Colin: Elmentél a műsor utáni bulira?
Tom: Igen, kb 20 percre. Csak egy csésze teát akartam és enni valamit. Mókás volt, hatalmas élmény, de totál ijesztő.
Colin: Miért?
Tom: Teljesen magamon kívül voltam! Én Londonban sétálok. A Tesco-ban vásárolok. Én egyáltalán nem sorolom magam abba a kategóriába, mint amibe azok az emberek vannak. Bizarrnak kellett volna lennie, hogy Eva Mendes-zel találkoztam. De hogy átvegyem a díjat? Samuel L. Jackson adta át a díjat. Úgy értem, ez mind szellemileg történt.
Colin: És mi van a zenéléseddel?
Tom: Még megbeszéléseket tartok egy nagyszerű céggel, a SixString Productions-szel. Az ötlet, hogy a szervező legyek a cégnél és segítsek nemcsak magamnak, de sok fiatal tehetségnek. Én ezt mókából és szenvedélyből szeretném csinálni, hogy ne lássam mennyi HP rajongó megy venni egy Tom Felton albumot. Ez nagyon frucsa nekem.
Colin: Habát sokan ezt tennék.
Tom: Lehetséges. Ez valószínüleg az, amire gondolt a cég, hogy kezdjünk, amiért is itt van ez az ötlet.
Colin: Ha elköltöznél Los Angeles-be, felvennéd az ottani éltestílust?
Tom: Nem. A saját módszerem szerint élnék. Nem vagyok beleesve az össze-vissza repülőzgetésbe és a halandzsákba. De ami a napsütést illeti, a kutyám imádna fel-le futkározni a mólón, én is imádnám.
Colin: Mi lenne, ha az amerikaiak az mondanák, hogy csinálnod kéne azt a sok önfejlesztő dolgot, mint Taylor Lautner-nek az Alkonyatból, aki kétszer is elment egy nap az edzőterembe, hogy kigyúrt legyen?
Tom: Ez vicces, mert ha a HP Amerikában lett volna forgatva, akkor minden ebédszünetben hasra és mellre gyúrtunk volna. Megértem, hogy ez az üzlet miatt van, de ha mindig ezzel lennél elfoglalva, szomorú életed lenne. Van egy kisebb és egy nagyobb kép, és valóban a kisebb kép a mienk. Semmi sem rossz az egészséges életben. De az mind a szakmáért megy.
Colin: Tehát ha a HP amerikai lenne, akkor lenne egy lassított felvétel a mellkas mutatásáról?
Tom: Szó szerint, igen! Szét lennénk tépve, ember! A vállaknál teli kidudorodással. De hál' Istennek nem az, különben protein fejlesztő diétás shake-eken kellett volna élnem.
Colin: Olvastál már FanFiction-t?
Tom: Nem sokat tudok ezekről, de tudom, hogy az embereknek élénk a fantáziájuk. De láttam néhány képet a bátyám mobilján háttérképként rólam és Danről, és azok után az ember már nem is akar FanFiction-öket olvasni. Bár valóban... a bátyám imád efféle tréfákat űzni velem.
Colin: Mi volt a képen?
Tom: Együtt voltunk pucéran az ágyban. Alapvetően vele szeretkezem. Ilyen soha nem volt! Amit tudok mondani - ez mind digitális trükk. Soha nem vettük elő a képeket, amiket még anno készítettünk. Azok még más idők voltak.
Colin: Szép barna vagy. Most voltál nyaralni?
Tom: Igen, valóban. Ez volt 10 év óta az első alkalom, mikor bátran kimehettem a napra. Mindig fehérnek kellett maradnom, ami elég rossz volt, mikor nyaralni mentünk. Nem vagyok az a "feküdjünk-a-földre-és-napozzunk" típus, de imádok golfozni. Mégis mikor sütött a nap nem mehettem ki. Aztán a negyedik napon mikor mégis a földön fekve napoztam (!), kaptam egy hívást a Rise of the Apes-től, hogy ne napozzak többet.
Colin: Akarsz csinálni valamit, ami ellentmondt a gyereksiker filmmel?
Tom: Úgy érted veszítsem el a pálcám? Szerintem, minden ami kihívás nekem, jöhet. Az emberek kérdezik, most mit fogok csinálni. De semmi különöset. Nem kell semmi előadásnak lennie vagy filmnek. Akárhogy is, amíg van kihívás, addig bármit.